Ha a Bayern München és a Chelsea idei szezonját egy olyan filmhez tudnám hasonlítani, ami rosszul kezdődik, krízis uralkodik (A Bajorok nagyon rosszul szerepelnek a bajnokságban, a Kékeknél a legnagyobb problémát Villas-Boas és a játékosok közötti konfliktusok jelentik). A film közepe táján megjelenik a reménysugár (a Bayern remek eremdényeket produkál pl. 7:0-val küldi haza a Baselt a BL-ből, a másik oldalon Abramovics edzőváltásra szánja el magát, amely, mint kiderült rendkívül jó döntésnek bizonyult, Di Matteonak nagyon jó a kapcsolata a játékosaival és a győzelmek sem maradnak el). Már a film vége felé járunk, amikor mindkét oldalon happy endet remélnek (az angolok a végső győzelemre leginkább esélyes Barcelonát búcsúztatják az elődöntőből, a németek sem ejtenek kisebb vadat, a Real Madridot ejtik ki a sorozatból). A film legvége még nem ismert. Vajon ki nevet a végén? Az egyik oldalon óriási ünneplés és a boldog befejezés, míg a másik félnél a drámai vég.

A Bayern Münchennek hatalmas előnyt jelent a hazai közeg és a közönség támogatása. Robbenék ebből meríthetik a legnagyobb erőt. Az elmúlt évek során háromszor jutott el a finálé házigazdája a döntőig és mind a három esetben ő emelhette magasba a trófeát: 1957-Real Madrid, 1965-Inter, 1984-AS Roma. Korábban 16 alkalommal találkoztak angol csapattal a müncheniek az európai nemzetközi kupákban, mindössze egyszer szenvedtek vereséget (1993-ban az UEFA-kupában a Norwich Citytől). Tiszteletet parancsoló mérleg. Ezek a tények mind Jupp Heynckes csapatának végső győzelmét vetítik előre. De nézzük mi szól az angol klub sikere mellett.

A Chelsea igazi csapattá érett, amit Di Matteonak köszönhet, az FA-kupa döntőjében már diadalmaskodtak idén. Ha megnyerik a ma esti döntőt akkor, s Manchester United után, második klubként nekik is összejöhet a duplázás. A Bayern a finálék történetében háromszor került szembe angol csapattal és csak egyszer nyert, méghozzá a Leeds United ellen 1975-ben, 1982-ben az Aston Villa, míg 1999-ben a Manchester United diadalmaskodott felettük. 2005-ben a BL-negyeddöntőjében találkoztak össze Drogbáék a Bayernnel, akkor 6:5-ös összesítéssel mentek tovább a Kékek. John Terry hiánya sem biztos, hogy negatívan érinti csapatát. Mint ismert a 2008-as döntőben a Manchester United ellen ő hagyta ki a mindent eldöntő büntetőt, elcsúszott. Avram Grant, a klub akkori menedzsere egy interjúban elmondta, hogy eredetetileg nem is Terry rúgta volna, hanem Kalou, ám Terry magához ragadta a labdát. Nem lett jó vége... Az idei elődöntő kis híján rajta ment el, mivel a csapatkapitány a 37. percben kiállítatta magát.

A női megérzésem 2:0-ás Bayern München győzelmet súg.

Kedvcsináló a fináléhoz!