Hiába szupersztár, Mo Salah nem felejtette el, hogy honnan indult, támogatásával focipályák és edzőterem épült szülőfalujában.

Dominic King, a Daily Mail újságírója elutazott Egyiptomba és utána járt, hogy honnan is indult Mohamed Salah világhódító útjára. Hogyan lett egy egyszerű kissrácból hazája nemzeti hőse és a Liverpool sztárja. A következőkben az ő írásának magyar fordítását olvashatjátok, kiegészítve egyéb forrásokból származó érdekességekkel.

Nagrigban vagyunk, egy olyan faluban amelyet főként gazdálkodók laknak, ez a település a Kairót és Alexandriát összekötő főútvonal mentén rejtőzik.
Kilenc srác focizik egy jázminokkal keresztezett poros ösvényen, a levegőt belengi a jázminok illata. A naptól megperzselt pálya sorházak, a helyi mecset és a közösségi ház között rejtőzik.
Itt a helyi gyerekek szórakozhatnak és szabadnak érezhetik magukat. Habár Nagrig nehéz gazdasági helyzetben van, az emberek barátságosak és boldogok. És korábban soha nem volt okuk olyan büszkének lenni mint most, ugyanis földijükből, Mohamed Salahból nemzeti hős lett.

Ezeken a csendes utcákon sétálgatva nem gondolná az ember, hogy miként lehetséges innen olyan magasságokba jutni, mint ahová Salah eljutott. Pedig ő is az itteni pályák egyikén rúgta a bőrt és hitt benne, hogy utánozni tudja példaképei, Ronaldo, Zidane és Totti mozdulatait.

Nagrig sokat köszönhet Salahnak. Felszereléseket vett a közösség által használt tornaterembe, amely most a nevét viseli és egy minden időjárásnak megfelelő focipályát  építtetett abban az iskolában, ahol ő is tanult.
Anyagilag támogatja a helyi párokat, hogy összeházasodhassanak és gyakran jótékonykodik. Reményt ad a közösségnek.
'Ramadán idején mindig hazajön, Nagrigba, hogy ajándékokat adjon a helyi kölyköknek. - mondja Mohamed Bassyouni, Salah gyerekkori barátja.

'Pingpongozik, játszik a gyerekekkel, aláírásokat oszt, fényképezkedik velük. Nem változtatta meg a hírnév.'

Van egy kávézó, ami Bassyounié, de a kávézó nem a legjobb szó rá. Egy olyan garázst kell elképzelni, aminek hiányzik a fala, a focipálya mellett van és van egy óriási tévéje, amin az európai bajnokságokat lehet követni. Ez a különleges hely még mindig Salah kedvence.

"Mindig tudtuk, hogy messzire fog jutni. - folytatja Bassyouni. Hogy miért? A bal lába miatt. Rettentő gyors volt és nagyon okos.
Mindig együtt játszottunk. Nasr, a bátyja is velünk játszott, de soha nem tudtuk elvenni a labdát Mohamedtől. Tudtuk, hogy nagyon sokra viszi majd."

A kérdés csak az volt, hogy hogyan jut majd el a csúcsra, miként válik valóra az álma. A válasz egy ifitorna, a Pepsi Bajnokság volt, amelyet legközelebbi nagyvárosban, Tantában rendeztek. Az eseményen ott voltak az FC El Mokawloon megfigyelői, akik kiszúrták Mohamedet, aki ekkor 14 éves volt. Meghívták egy edzésre Kairóba. Olykor az apja vitte el az öt órára lévő városba, máskor buszozott, ez nem volt egyszerű, mert ötször kellett átszállnia.
Ezek az utazások rettentően fárasztóak voltak, ezért úgy döntöttek, Salah maradjon Kairóban. A klub szállást biztosított számára. A Zamalek és az Al-Ahly Egyiptom két legsikeresebb csapata, de az El Mokawloon bízik a fiatalokban.
A srácok szállásának ablakából a stadion főlelátójára nyílt kilátás, amit egyfajta motivációnak szántak és körbevezették őket a létesítményben is. Salah az 510-es szobát kapta, melyből a pályára nyílt kilátás. Salaht 'hadinak' hívták, ami annyit jelent, hogy 'csendes'. Azért nevezték így, mert becsülettel elvégezte az edzésen a feladatait, aztán visszavonult, semmi gond nem volt vele, nem kereste a bajt. Ez egyébként manapság is igaz: Salah számára az a tökéletes nap, amit a feleségével, Magival és a lányával Makkával tölthet.

'"Salah mindent hajlandó volt feláldozni' - mondja Hamdi Nooh, aki Salah első edzője volt az El Mokawloon csapatánál.
'Amikor megérkezett hozzánk túlságosan bal lábas volt, ezt meg is mondtam neki: 'Használnod kell a jobb lábadat is.' Erre ő: Rendben, uram' Mindig ugyanaz a válasz, mindig udvarias volt.
'Másnap reggel ott volt és megállás nélkül gyakorolt. Segítettem neki, hogy hogyan váljon profivá és elmondtam neki, hogy miként érhet el a legmagasabb szintre.'
'Minél többet gyakorolsz, annál híresebb leszel, és annál többet fogsz keresni. De ezt akkor is tovább kell folytatnod, ha már nem itt játszol."

'Felhívtam az édesapját, amikor hazalátogatott és mondtam neki, hogy Mohamednek tartania kell a menetrendet: ne maradjon fent sokáig tévézni. Ne keljen fel későn. Nem tette. Úgy élt, ahogyan kellett. Imádkozott, majd korán ment aludni. Nem miattam lett ekkora sztár, de tudom, hogy hallgatott rám. Mindenkire odafigyelt.'

Salah pályafutásának alakulásában a későbbi miniszterelnöknek, Ibrahim Mahlabnak is kulcsszerepe volt. Akkoriban az El Mokawloon elnöke volt.
2011-ben Salah visszautasította Egyiptom egyik legnagyobb klubjának számító, Zamaleknek az ajánlatát. Egy évvel később újra bejelentkeztek érte, sőt a másik nagy klub, az Al-Ahly is vitte volna. De az El Mokawloon elöke visszadobta az ajánlataikat. Mahlab úgy gondolta, hogy Salahnak Európában lenne a helye és meg volt róla győződve, hogy sikeres lesz. Salah kicsit tartott tőle, hogy el kell hagynia Egyiptomot, de az elnök tudta, hogy pártfogoltja többre képes, Európában igazi sztárrá válhat.

A Basel együttese több alkalommal is megfigyelőket küldött, hogy figyeljék Salah játékát. A döntő pillanat aztán egy szörnyű tragédiát követően érkezett el. 2012. február 1-jén az al-Maszri–al-Ahli mérkőzés után véres összecsapás történt a lelátókon, mely több mint 70 ember életét követelte. A lefújás után több száz hazai drukker támadt az ellenfél szurkolótáborára, azok menekülni próbáltak, de a vaskapukat nem nyitották ki. Az áldozatok többsége megfulladt, vagy agyontaposták, többeket azonban hidegvérrel meggyilkoltak. Ez volt az egyiptomi labdarúgás fekete napja. A sors furcsa fintora, hogy ez a pokoli esemény nyitotta meg a mennyek kapuját Salah előtt. Ugyanis a tragédiát követően részt vett az áldozatainak megsegítésének céljából rendezett jótékonysági mérkőzésen, melyet Svájcban rendeztek az FC Basel és az egyiptomi U23-as válogatott rézvételével. Salah csak a második félidőben lépett pályára, de így is két gólt lőtt.

Ezt követően kérték baseli csapat képviselői, hogy maradjon a városban és eddzen a csapattal. Ekkor végleg meggyőzte őket az akkor 20 éve játékos, és hivatalosan is bejelentették a leigazolását. Üstökösként robbant be és hívta fel magára a Premeir League-klubok figyelmét. Ugyanis első idényében az Európa-liga kiesés szakaszában a Tottenham Hotspur és a végső győztes Chelsea ellen is eredményes volt. A következő szezonban már a Bajnokok Ligájában villogott. A Basel ezúttal a csoportkörben találkozott a Chelsea-vel és nagy meglepetésre oda-vissza legyőzte őket, Salah mindkét meccsen betalált. Több, mint valószínű, hogy José Mourinho, a Kékek akkori menedzsere akkor döntötte el, hogy ez a játékos márpedig mindenáron kell neki. Nem volt könnyű dolga a portugálnak, mivel a Brendan Rodgers vezette Liverpool már régóta figyelte Salaht. A két klub versenyzett a kegyeiért. José Mourinho mindent bevetett, személyesen hívta fel telefonon Salaht és ezzel meggyőzte, hogy a londoni klubot válassza. 2014. januárjában 11 millió fontért a Chelsea bejelentette Mohamed Salah leigazolását. Azokon a napokon nagy volt a sürgés-forgás az angol piacon. Juan Mata másnap aláírt a Manchester Unitedbe és az volt az az átigazolási szezon, amikor Kevin de Bruyne-t elengedte a Chelsea.
Salahnak azonban nem volt sikertörténet a londoni időszak. Túl nagy volt a váltás a Baselhez képest, a svájci bajnokság viszonylag csendes közege után a Premier League-et körülvevő óriási felhajtás túl nagy ugrás volt számára. Ezt nem könnyű kezelni, főként ha a menedzser Mourinho, aki nem épp a remek pedagógiai érzékéről híres.

Az egyiptomi támadó keveset játszott, Mourinho másokat preferált vele szemben, inkább Williannek, Hazardnak, Oscarnak és Ramiresnek szavazott bizalmat. Egy évvel az érkezése után nem volt maradása az egyiptominak, kölcsönadták a Fiorentinának.
A környezetváltozás nagyon jót tett neki és kiderült róla, hogy valóban több rejlik benne, mint amit Londonban meg tudott mutatni. Hol máshol születhetett volna újjá, mint a 'reneszánsz bölcsőjében', Firenzében. Ebből az időszakból különösen emlékezetes volt a 70 méteres szólógólja a Juventus ellen az Olasz Kupa elődöntőjében. Ezen a meccsen Salah duplázott a torinóiak pedig közel két év után kaptak ki ismét saját közönségük előtt. Rövid idő alatt letette névjegyét a Serie A-ban.

Nem csoda, hogy a Roma mindenáron megakarta őt szerezni. Ez sikerült is a fővárosiaknak, először kölcsönben, majd végleg megvették a Chelsea-től. Két bajnoki idény alatt 29 gólt szerezett és 17 gólpasszt osztott ki a Farkasok színeiben. De a Giallorossi hívei sem sokáig élvezhették játékát.
A Liverpool továbbra is figyelte őt, a csapat megfigyelői ott voltak Olaszoroszágban is, a Fiorentinánál és a Románál is. Úgy érezték, hogy bármi is történt a Chelsea-nél, Salah még nem végzett a Premier League-gel. Ráadásul Jürgen Klopp régóta rajongott Salah játékáért, így amikor őt kinevezték, akkor egyértelmű volt, hogy újra megpróbálják leigazolni az egyiptomit.

Ami a júniusi Liverpoolba igazolása óta történt az minden képzeletet felülmúl. A Vörösök színeiben első 19 bajnokiján 15 gólt szerzett, ő lett az első egyiptomi, akit a hónap játékosának választottak a Premier League-ben. A Bajnokok Ligájában hat meccsen ötször talált be. Salah az az ember, akire a Liverpool híres szurkolótábora, a Kop vágyott.
Ami pedig Egyiptomot illeti: a népszerűsége az egekbe szökött, miután a Kongó ellen a 95. percben értékesített büntetővel kilőtte hazáját a világbajnokságra. A Fáraók 28 év után lesznek ott a tornán. Salah öt gól szerzett és két gólpasszt osztott ki a sorozatban.
Mahmoud Fayez az egyiptomi csapat asszisztense a mindent eldöntő tizenegyesről:

'A büntető? Életem egyik legemlékezetesebb pillanata volt. Mindannyian bíztunk benne. A Kongó elleni meccs előtt felhívtam. Mondtam neki, hogy ha büntető kapunk, azt te fogod rúgni. Hogy mit csinált ezután? Gyakorolt. Amikor élesben is belőtte az csodálatos volt. Hihetetlen érzelmek szabadultak fel.'

Mamdouh Abbas, a Zamalek korábbi elnöke jutalmat ajánlott fel Salahnak. De ő nem fogadta el, kérte, hogy inkább a szülővárosának adják. Igazi önzetlen cselekedet egy olyan embertől, aki sosem felejtette el, hogy honnan indult.
Jelleméről sokat elárul egy régebbi történet is: Salah még Alexandriában játszott, amikor a rokonait kirabolták. A tolvajt pár nappal később elfogták, Salah édesapja azt akarta, hogy tartoztassák le. Amikor a fia meghallotta, hogy mi történt, kérte, hogy ejtse az ügyet. Majd pénzt adott a rablónak, hogy kezdjen új életet és keressen munkát. Mert Mohamed Salah azt szeretné, hogy mindenki megkapja az esélyt, hogy jobb ember lehessen, cselekedeteivel egy nemzetet egyesít.

"Rendkívüli munkát végez, mondja Fayez. Hogy mi a titka? A szerénysége.
Ő egy igazi szupersztár, de egyszerű emberként él. A képességeit arra használja, hogy az országát szolgálja és mindenki láthatja mit jelent neki a hazája, amikor a nemzeti himnuszt énekli.
Minden egyes másodpercért, minden pillanatért, minden sprintért, minden szerelésért és minden egyes lövésért harcol. Ő Salah. És ezért ő minden egyiptomi hőse."

 Források:

• http://www.dailymail.co.uk/sport/football/article-5203701/Liverpools-Mohamed-Salah-forgotten-hes-from.html
• https://www.whoscored.com/Players/108226/Show/Mohamed-Salah
• https://en.wikipedia.org/wiki/Mohamed_Salah
• http://www.independent.co.uk/sport/football/transfers/liverpool-transfer-news-mohamed-salah-latest-how-prove-jose-mourinho-wrong-a7799696.html