Napra pontosan 50 éve, 1964. október 23-án nyerte meg a tokiói olimpiát a magyar labdarúgó-válogatott. Hazánk három elsőségével (1952, 1964, 1968) a legsikeresebb nemzeti együttes az olimpiák történetében a férfi labdarúgást tekintve.

A jeles jubileum alkalmából a Vasárnap Reggel című újságban Dénes Tamás készített interjút az akkori kapitány Dr. Lakat Károly fiával, a sportújságíró Lakat T. Károllyal. 

Az interjúból kiderült, hogy a tokiói olimpiára egy afrikai túrával hangolt a válogatott, ahonnan olyan élményekkel tértek haza, hogy mindenki ott akart lenni Japánban. A világesemény előtti két hét rendkívül intenzíven telt: napi négy edzést vezényelt a srácoknak a Tanár úr. A felkészülés sikeres volt, hiszen veretlenül, 22 gólt szerezve aranyéremmel fejezte be az olimpiát a nemzeti együttes. Bene Ferenc 12 találatával a gólkirályi címet is bezsebelte. De Csernai Tibor 6 gólja is említésre méltó. 

Dénes Tamás: Milyen volt az itthoni fogadtatás mit kaptak a győzelemért?

 

Lakat T. Károly: Az utcánkban, ahol laktunk egészen fantasztikus volt a fogadtatása. Egy tangóharmonika-zenekar és egy trombitabanda játszott, totális volt a hangzavar. Az utca valamennyi lakója családostul kint kint állt az erkélyeken és tapsolták, éljenezték a 43 éves Marcsi "bácsit"... Ő meg kért egy kisfröccsöt. Ami nem lett volna baj, de végül az egész utcával koccintott...

Tokió bajnok futballistái: Szentmihályi Antal (Vasas), Gelei József (Tatabányai Bányász), Novák Dezső (FTC) Orbán Árpád (Győri Vasas ETO), Ihász Kálmán (Vasas), Nógrádi Ferenc (Bp. Honvéd), Szepesi Gusztáv (Tatabányai Bányász), Farkas János (Vasas), Csernai Tibor (Tatabánya), Bene Ferenc (Újpesti Dózsa), Komora Imre (Bp. Honvéd), Katona Sándor (Bp. Honvéd), Palotai Károly (Győri Vasas ETO), Varga Zoltán (FTC), Nem játszó, kiutazott tartalékok: Dunai II Antal (Pécsi Dózsa), Káposzta Benő (Újpesti Dózsa), Nagy György (Bp. Honvéd), Orosz Pál (FTC)